Budapest tömegközlekedésének elemzése — GTFS adatok és interaktív térkép

Mélyebb elemzések

Merüljön el a tömegközlekedési adatok egy-egy részletesebb aspektusában.

Mi az a GTFS és miért hasznos?

A General Transit Feed Specification (GTFS) egy Google által kidolgozott, globálisan elfogadott nyílt adatformátum, amelyet ma már a világ több száz közlekedési szolgáltatója használ. A formátum lényege, hogy a menetrendi, megállóhelyi és útvonali adatokat egységes, géppel olvasható CSV-fájlokban tárolja. Ez teszi lehetővé, hogy a Google Maps, az Apple Maps, a Moovit és a hasonló applikációk naprakészen megjeleníthetik a helyi közlekedési információkat.

A GTFS statikus csomag tipikusan a következő fájlokat tartalmazza: stops.txt (megállók koordinátái és nevei), routes.txt (vonalak és típusaik), trips.txt (konkrét járatok menetrend-napokhoz rendelve), stop_times.txt (érkezési és indulási idők megállónként), shapes.txt (vonalak GPS-nyomvonala) és calendar.txt (menetrendek érvényessége). Ezekből az adatokból nemcsak menetrendek, hanem komplex térbeli elemzések is elvégezhetők: megállóvonzáskörzetek, átszállási gráfok, frekvenciatérképek és elérhetőségi izokronák egyaránt generálhatók belőlük.

A BKK a GTFS-adatokat a developer.bkk.hu fejlesztői portálon teszi elérhetővé CC BY 4.0 licenc alatt, azaz bármely felhasználó szabadon letöltheti, feldolgozhatja és publikálhatja azokat, feltéve hogy a forrást megfelelően jelzi. Ez az nyílt adatpolitika teszi lehetővé a PanelLakó elemzőmotor működését is.

Budapest tömegközlekedési módjai

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az integrált közlekedési hatóság, amely a metró-, villamos-, busz-, trolibusz- és HÉV-hálózatot egy egységes menetrenddel és díjszabással üzemelteti. Az alábbi táblázat az egyes módok hálózati méretét és hozzávetőleges éves utasszámát foglalja össze.

A legmagasabb utasszámot a buszok és a villamosok bonyolítják le, de a kötöttpályás módok (metró, villamos, HÉV) töltik be a hálózat gerincét: ezek gyorsabbak, nagyobb kapacitásúak és kevésbé érzékenyek a közúti forgalomra. Az ingatlanpiaci szempontból ezért különösen értékes a kötöttpályás megállók közelségének mérése.

A 420 méteres gyaloglási zóna módszertana

A közlekedéstervezésben és a városfejlesztési kutatásokban az 5 perces gyaloglási távolság az elfogadott standard a megálló-elérhetőség méréséhez. Átlagos gyalogossebességgel (kb. 1,4 m/s, azaz 5 km/h) 5 perc alatt kb. 420 métert tesz meg egy felnőtt. Ez az érték szerepel a WHO aktív közlekedési ajánlásaiban és az EU városi mobilitási keretrendszerében egyaránt.

A PanelLakó elemzőmotor minden épületnél kiszámítja, hogy az adott épület koordinátájától 420 méteres légvonalbeli körön belül hány és milyen típusú megálló található. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a valós gyalogos infrastruktúrát (utak, hidak, akadályok), de reprezentatív becslést ad az elérhetőségről. Pontosabb eredményt a menetrendi adat és az OSM gyalogos gráf kombinálásával lehetne elérni, amelyen a platform fejlesztési ütemtervén szerepel.

Megálló-sűrűség hőtérkép

A megálló-sűrűség hőtérképet kernel density estimation (KDE) módszerrel állítjuk elő. Ez a technika minden megálló köré egy Gauss-eloszlású "dombot" rajzol, amelyek összege adja a szuperponált sűrűségfelületet. A dombok sugara (bandwidth) szabályozható paraméter; a PanelLakó elemzőn 300 métert alkalmazunk, ami a gyalogos elérhetőségi zónával konzisztens.

A hőtérképen a sötétebb, meleg tónusú területek magas megállósűrűséget jelölnek (elsősorban a belváros, az I–IX. kerületek és a nagy közlekedési csomópontok körül), míg a fehér foltok alacsony lefedettségű területeket — transit deserteket — jelölnek. Ilyen fehér foltok leginkább a külső kerületekben (XVI., XVII., XVIII., XXII. kerület egyes részeiben) figyelhetők meg, ahol a kötöttpályás kapcsolat hiányzik és kizárólag buszjáratok üzemelnek.

Tömegközlekedési elérhetőség és ingatlanárak

Számos hazai és nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a tömegközlekedési elérhetőség — különösen a kötöttpályás megállóktól való távolság — szignifikáns ingatlanár-prémiumot generál. A „transit premium" hatás Budapesten is megfigyelhető: a metróállomástól 300 méteren belüli lakások négyzetméterre vetített átlagára jellemzően 8–15%-kal magasabb, mint az azonos kerületben, de 600 méternél távolabb lévő lakásoké, a többi tényező kontrollálása esetén.

A villamos esetében ez a prémium alacsonyabb (3–6%), de mégis szignifikáns, különösen az 1-es, 2-es, 4-es és 6-os villamos mentén. A HÉV-vonalak az agglomerációs ingatlanpiac egyik legfontosabb meghatározójává váltak: az Aquincumi HÉV (H5) és a Ráckevei HÉV (H6) mentén fekvő Budapest-közeli agglomerációs városokban az elmúlt öt évben az ingatlanárak gyorsabban nőttek, mint a főváros átlagától távolabb fekvő területeken.

Megjegyzés: a fenti becslések kutatási összefoglalókból és hazai ingatlanpiaci adatokból levont közelítő értékek, nem garancia befektetési döntésekhez.

Hogyan használjuk a PanelLakó elemzőeszközt?

A PanelLakó interaktív tömegközlekedési elemzője egyetlen felületen jeleníti meg Budapest összes GTFS-alapú megállóját, a megálló-sűrűség hőtérképet, és lehetővé teszi, hogy bármely budapesti épületre rákattintva megtekintsük annak 420 méteres körzeti lefedettségét.

• Épület-szintű elemzés: kattintson bármelyik épületre a térképen, és azonnal látja a 420 méteres körzetben lévő megállók listáját típus és vonal szerint bontva.
• Rétegek: kapcsolja be a hőtérkép réteget, hogy átfogóan lássa a kerületi lefedettségi különbségeket, majd szűrjön módra (csak metró, csak kötöttpálya stb.).
• Frekvencia-szűrő: szűrjön csúcsidei és csúcsidőn kívüli frekvenciára, hogy lássa, milyen az adott megálló valódi hasznosíthatósága napközben és este.
• Összehasonlítás: jelöljön meg két épületet, és hasonlítsa össze közlekedési elérhetőségüket egymás mellett a döntéstámogató nézetben.